A Vén Duna természeti kincsei sétarepülés útvonal: Gemenc – Kalocsa – Dunaföldvár – 120 perc

99 900 Ft109 900 Ft

Farkashegyi felszállás után Törökbálint, Érd felé fordulva 20-25 perc repülést követően elérjük a Mezőföldi Tájvédelmi körzetet.

Utunk legszebb állomása Szekszárd – Gemenc – Bogyiszló. Szekszárd és Bogyiszló határolja hazánk méltán egyik leghíresebb természetvédelmi területét a Gemenci erdőt mely több mint 90 000 hektáron terül el. Hírnevét a méltán híres vadállományának köszönheti főként a gímszarvasnak és vaddisznónak.

Hazafelé indulva első állomásunk Kalocsa, mely jelentős történelmi múltra tekint vissza, hiszen a honfoglalás óta város, István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja.

Kalocsától kb. 10 perc repülés után érjük el Dunaföldvár belvárosát, mely története egészen a középkorig nyúlik vissza. A történelmi belvárostól búcsúzva a Ráckevei Duna természeti kincsei várnak. A Dunaág nádasokkal ölelt holtágai közkedvelt horgászhelyek, a Duna partjára épült nyaralók, házak a nyugalom szigetei.

A Vén Dunától búcsúzva kb. 20 perc múlva megérkezünk bázisrepterünkre a Farkashegyi repülőtérre.

Kiürítés
Cikkszám: DA-1107 Kategória:

Leírás

Sétarepülés a Farkashegyi felszállás után Törökbálint, Érd felé fordulva 20-25 perc repülést követően elérjük a Mezőföldi Tájvédelmi körzetet. A 12 mozaikból álló, 7546 hektár kiterjedésű védett terület Fejér és Tolna megye határán, Alsószentiván, Bikács, Bölcske, Cece, Dunaföldvár, Medina, Nagydorog, Németkér, Paks, Szedres, Tengelic és Vajta községhatárokban terül el. Tolna és Fejér megye határán több védett és védelemre tervezett terület összevonásával 1999-ben jött létre. Az állatvilágot tekintve a Dél-Mezőföld számos védett és fokozottan védett madár- és denevérfajnak igen fontos élőhelye. A láprétek ritka madarai a réti tücsökmadár és a haris, míg a homokgyepeken szalakóták vadásznak rovarokra. A vidék egyik legismertebb rágcsálója a szintén védett ürge. Az elmúlt időszak betelepítési programjának köszönhetően populációja jelentősen megerősödött. Természetes ellenségei közé tartoznak a tájvédelmi körzet területén fészkelő ragadozó madarak, melyek közül kiemelkedik a hazánkban ritka kerecsensólyom. A vízfolyások, tavak kétéltűeknek és a nádasokat kedvelő énekes madaraknak jelentenek otthont, de itt talál költőhelyet a barna rétihéja és vadászterületet a fokozottan védett vidra is.

A sétarepülés legszebb állomása Szekszárd – Gemenc – Bogyiszló. Szekszárd és Bogyiszló határolja hazánk méltán egyik leghíresebb természetvédelmi területét a Gemenci erdőt mely több mint 90 000 hektáron terül el. Hírnevét a méltán híres vadállományának köszönheti főként a gímszarvasnak és vaddisznónak.

Hazafelé indulva első állomásunk Kalocsa, mely jelentős történelmi múltra tekint vissza, hiszen a honfoglalás óta város, István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja. Híres iskolaváros, a 18. századtól meginduló oktatás az egyik legkiválóbb iskolai központtá tette a várost országos szinten. Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is.

Kalocsától kb. 10 perc repülés után érjük el Dunaföldvár belvárosát, mely története egészen a középkorig nyúlik vissza. Földvár nevét ismereteink szerint először 1199-ben említi oklevél Monasterium de Felduar formában, ahol 1131-ben II. (Vak) Béla király Szent Péter tiszteletére apátságot alapított. Rosner Gyula régész azonban úgy véli, hogy valószínűleg „nem ő alapította a Szent Péter tiszteletére emelt monostort 1131 és 1141 között.” Az 1199-ben kelt oklevél szövege alapján (Monasterium abbas de Feldwar) szerinte bizonyossággal annyi állítható, hogy az ekkor „Földváron álló, már ismert monostor” a bencés szerzeteseké volt, és azzal együtt ők birtokolták a földvári határt is. Rosner Gyula véleménye továbbá: „nem lehet kétséges, hogy már a 11. században volt Dunaföldvárnak egy igen figyelemreméltó, kőfaragványokkal díszített temploma…”, ezt talán Szent Ilona tiszteletére szentelték. A nagy javadalmakkal bíró apátság az idők folyamán lassan veszített rangjából, a 15. századra korábbi birtokait jórészt elvesztette, építményei pedig a török uralom idején teljesen elpusztultak. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A török uralom idején Jur Hisszarit volt a település neve.

A történelmi belvárostól búcsúzva a Ráckevei Duna természeti kincsei várnak. A Dunaág nádasokkal ölelt holtágai közkedvelt horgászhelyek, a Duna partjára épült nyaralók, házak a nyugalom szigetei. A Vén Dunától búcsúzva kb. 20 perc múlva megérkezünk bázisrepterünkre a Farkashegyi repülőtérre.